Jogállamisági mechanizmus: tort ült az igazság

A magyar kormány újabb jogi csatát veszített el. A jogállamisági per időhúzásra jó volt, azonban amíg zajlott az eljárás, hozzáláttak a pénzcsapok elzárásához. Az ellenőrzés teljesen kicsúszott a kormány kezéből, most már a pénzügyi döntések elszenvedői lehetnek, befolyásolói nem. Rossz hír, hogy ez az egész országnak fájni fog.

A jogállamisági ítélet kapcsán először és értelemszerűen az európai politikusok mondták el a véleményüket. A túlnyomó többségük arról beszélt, hogy végre elhárult az akadály az elől, hogy az Európai Bizottság eljárásokat indítson a jogállamiságot és ezzel együtt az uniós pénzeket is veszélyeztető tagállami kormányokkal szemben. Utána azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lehűtötte a kedélyeket, amikor azt írta közleményében, hogy akkor most tanulmányozzák az ítéletet, majd a fontosabb megállapításokat felhasználják az eljárás menetéről szóló kézikönyv megalkotásánál. Ugyan a kézikönyvet már hónapokkal ezelőtt elküldték az Európai Parlamentnek, de valóban, a tagállamok ebben egyeztek meg, hogy az ítéletben megfogalmazottakat is felhasználják majd.

Az érdekesség ebben az, hogy a vita során azok a leghangosabbak az uniós szereplők között, akiknek a legkevesebb közük van magához az eljáráshoz. Az Európai Parlamentet ugyanis az immáron teljes mértékben EU-konformnak kimondott törvényben szabályozott módon csak tájékoztatni kell. Az EP sem eljárást kezdeményezni, de döntést hozni nem tud – marad a politikai nyomásgyakorlás terepe. Szó mi szó, ezzel él is a Parlament, az ítélet kihirdetése után hét órával már a plenáris ülés előtt ismételte meg mindenki a saját álláspontját.

Aki kicsit nagyobb távlatokban értékel, az viszont azt állapítja meg, hogy az EU végeredményben nagyon ügyesen kikerülte a sehová sem vezető és működésképtelen hetes cikk szerinti eljárást. Mint ahogy a bíróság is rámutatott, amikor az ezzel kapcsolatos magyar és lengyel érvet lesöpörte, a két eljárás egymástól jól megkülönböztethető, nem hoztak létre párhuzamosságot. És bár a két kormány némi időt nyert, uniós távlatokból ennek nincs jelentősége. Senkit nem érdekelt, hogy a magyar választásokig ez a törvény lesz vagy nem lesz, vonnak-e el addig Orbán Viktortól pénzt vagy nem, a lényeg az, hogy a magyar és lengyel kormány által jogi síkra terelt kérdésben jogi döntés született. Ezt a vitát Magyarország és Lengyelország elveszítette. Komoly üzenet, hogy a két kormánnyal szemben a három nagy uniós intézmény mellett 10 tagállam kormánya állt, az illiberális rezsimek kínosan magukra maradtak. És azt is jegyezzük meg, hogy ez már a sokadik jogi vita, amit elveszít Magyarország. Holott a kormány előszeretettel használja a politikai viták lezárásaként a jogi érveket. Az eredmény most nagyon látványosra sikeredett, ennél jobban nem lehet érzékeltetni, hogy sem a magyar, sem a lengyel kormánynak nincs igaza.

Az új szintet jelent, hogy Varga Judit szerint a gyermekvédelmi törvény miatt utasították el keresetüket. A pert ugye a két kormány indította, az ő érveikről kellett véleményt mondani annak alapján, ami előterjesztettek. Abban a dokumentumban nem szerepelt a gyermekvédelmi törvény, főleg azért, mert akkor még nem létezett. De ami késik, nem múlik, a gyermekvédelmi törvény pedofilokat melegekkel összemosó módosításai miatt jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik. Hamarosan megérkezik az ügy az Európai Bíróságra – ha már erre vágyott Varga Judit.

Ami lényegesen nagyobb gond Magyarország számára, az az, hogy tényleg el fog akadni a pénz. Sőt, amíg Brüsszel és Budapest arról vitatkozik, hogy van-e korrupció Magyarországon, a magyar helyreállítási terv jóváhagyása csúszik, és kifutottunk abból a határidőből, amely az előleg utalására nyitva állt. Ez 326 milliárd forintot jelentett Magyarország számára. Már csak utólagos elszámolásra lehet megkapni, vagyis ez azt jelenti, hogy az egész, 2500 milliárd forintos büdzsét meg kell hitelezni a magyar költségvetésnek, aztán vagy visszakapjuk, vagy nem. Merthogy a jogállamisági mechanizmusra hivatkozással immár reális a lehetősége arra, hogy ettől a pénztől búcsút vehetünk.

És ami újabb rossz hír: a mechanizmus kimenetele az Európai Bizottságon múlik. Nincs vétójog, nincs újabb pereskedés, ha a brüsszeli testület szerint Magyarországon sérülnek az EU pénzügyi érdekei, és ehhez mellékelnek néhány fotót Hadházy Ákos posztjaiból, akkor már Budai Gyula briliáns érvei és random helyesírás-értelmezése sem fog segíteni.