Ingyenbátorság

Gratismut, azaz ingyenbátorság. Ez a német közbeszéd józan részének kedvenc szava az elmúlt napokban

E roppant találó kifejezést az olyan úgymond bátor kiállásokra használják, amikor az embert lényegében semmilyen kockázat, negatív következmény nem fenyegeti. A Németországot szivárványba borító hisztéria pontosan ebbe a kategóriába tartozik, nagyvállalatok, újságok, politikusok és hírességek egymás vállát veregetve jóemberkednek.

Persze többről van itt szó, mint jóemberkedés, hiszen a magukat csupa pozitív jelképpel (szivárvány) és fogalommal (elfogadás) felruházók valójában arrogánsan és kioktatón viselkednek, felsőbbrendűségi tudatuk határtalan.

Politikusok sorban ítélték el az UEFA-t, mintha a stadion szivárványos kivilágításának megtagadása különösebben visszavetette volna az agresszív lobbizást. A labdarúgó-szövetség döntése a józan ész jele, hiszen mindenki számára nyilván-való, hogy a kivilágítás célja nem az elfogadás hirdetése lett volna elsősorban, hanem provokáció, nyomás-­gyakorlás.

Igazi Gratismut, hiszen semmi bátor nincs olyasminek a hirdetésében, amit a vendéglátó országban szinte a teljes politikai elit, a nagyvállalatok és a mindenható média összhangban nyom le az emberek torkán, ha akarják, ha nem.

Apropó nagyvállalatok: hetek óta téma az interneten a képmutatásuk. Csak azokban az országokban színezték át szivárványszínűre a közösségi médiás profilképeiket, ahol a homoszexualitást nem büntetik. Ott is jelen vannak, ahol igen, de hát a profit az profit. És akkor még csak profilképekről beszélünk, ami bár sokak számára az aktivizmus csúcsa, egy nagyvállalat lehetőségeit nézve azért szerény eszköz.

Szintén ide kívánkozik a német sajtó épeszűbb részének felvetése, miszerint a csapatkapitány Manuel Neuer vajon a Bayern München katari edzőtáborában is szokta-e viselni a szivárványos karszalagját, lévén a homoszexualitást börtönnel büntető öbölállam légitársasága a szponzoruk.

Nem gondoljuk, hogy a németek nagy része kollektíve megőrült volna, sokkal inkább arról van szó, hogy elképesztő csoportnyomás van a véleményformáló eliten, és aki nem áll bele az aktuális hisztériába, azt kivetik maguk közül. Saarland tartomány miniszterelnöke annyira rá akart licitálni a többiekre, hogy egy tévéműsorban azzal büszkélkedett, ő bizony kidobta Orbán Viktor karácsonyi lapját. Egy jobb pillanatában még lehet, hogy szégyellni fogja, hogy ennyire szánalmasan viselkedett.

A Münchenben tizenkétezer szivárványos zászlót kiosztók borzasztóan remélték, hogy sikerül kiprovokálni valamit a magyarokból. Már nem is fáradtak azzal, hogy megpróbálják elhitetni, ők a kormányt támadják: már az egész országnak szólt az elfogadásnak és szeretetnek hazudott gyűlölködésük.

A müncheni stadion a magyaroktól zengett. Akkor is, amikor mindenki más bemenekült a tető alá az özönvízszerű eső elől. A magyar csapat kiesett ugyan, de nem vesztett, megszorongatta a németeket, kétszer is vezetett, büszkék lehetünk rájuk.

A most éppen szivárványos támadások mögött állók fő sérelme, hogy a konzervatív vezetésű Magyarország szuverén és sikeres, gazdasági növekedése irigylésre méltó, és minden nyomás ellenére sem térdel le.

Pedig nagyon próbálkoznak! Idejekorán észrevették például, hogy az ifjú momentumosokban megvan a kellő gátlástalanság, felemelték hát őket az Európai Parlamentben, így parolázhat most Fekete-Győr András olyan fekete öves magyargyűlölőkkel, mint Vera Jourová vagy Guy Verhofstadt. Utóbbit egyébként régi barátjának nevezte. Ismerik a mondást: madarat tolláról.

Check Also

Navy SEALs, Army Green Berets train with Greek special operators as bilateral military ties deepen

Navy SEALs and Green Berets operated alongside their Greek counterparts this week in Athens, where …